ἑστιάσεσιν
ἑστίασις, a feasting, banqueting, entertainment
| Singular | Dual | Plural | |
|---|---|---|---|
| Nominative | ἑστίασις | ||
| Genitive | ἑστιάσεως | ἑστιάσεων | |
| Dative | ἑστιάσει | ||
| Accusative | ἑστίασιν, ἑστίασίν | ἑστιάσεις | |
| Vocative |
ἑστίασις, a feasting, banqueting, entertainment
| Singular | Dual | Plural | |
|---|---|---|---|
| Nominative | ἑστίασις | ||
| Genitive | ἑστιάσεως | ἑστιάσεων | |
| Dative | ἑστιάσει | ||
| Accusative | ἑστίασιν, ἑστίασίν | ἑστιάσεις | |
| Vocative |