ὑπόπτως Save Bailly 2024 ὑπόπτως, adv. : 1 pass. d’une manière suspecte, Thc. 8, 68 ; Xén. Hell. 2, 3, 40 ; Plut. M. 813b || 2 act. avec méfiance, Thc. 6, 53 ; 8, 66 ; Dém. 381 fin ; Isocr. 182a ; Arstt. Probl. 20, 34. Étym. ὕποπτος.