κοσμήτορε
κοσμήτωρ, one who marshals an army, a commander
| Singular | Dual | Plural | |
|---|---|---|---|
| Nominative | – | – | – |
| Genitive | – | – | – |
| Dative | κοσμήτορι | – | – |
| Accusative | κοσμήτορα | κοσμήτορε | – |
| Vocative | – | – | – |
κοσμήτωρ, one who marshals an army, a commander
| Singular | Dual | Plural | |
|---|---|---|---|
| Nominative | – | – | – |
| Genitive | – | – | – |
| Dative | κοσμήτορι | – | – |
| Accusative | κοσμήτορα | κοσμήτορε | – |
| Vocative | – | – | – |