ἐπινήχυτος
ἐπινήχυτος, abundant
ἐπινήχῠτος, ον,
- = νήχυτος, abundant, δῶρα Orph. A. 39, 312.
ἐπι·νήχυτος, ος, ον [ῠ] offert avec profusion, Orph. Arg. 39, 310.
ἐπινήχυτος, = νήχυτος, Orph. Arg. 39, 310.