θεοκύμων Save Bailly 2024 Pape θεο·κύμων, ονος (ὁ, ἡ) [ῡ] 1 qui porte un dieu dans son sein, Anth. 1, 119 || 2 né de Dieu, Syn. Hymn. 1, 10. Étym. θ. κυέω. θεοκύμων, ἡ, gottschwanger, Synes. Hymn. 1.83.