About Report a problem

Menu

νεοτόκος

νεοτόκος, having just brought forth

νεο·τόκος, ος, ον, qui vient d’enfanter, Eur. Bacch. 701 ; DH. 1, 79 ; Plut. Alex. 33.
Étym. ν. τίκτω.

Saved

Recent