About Report a problem

Menu

παντότης

παντότης, all-ness

παντότης, ητος, ἡ,
  • all-ness, i.e. integrality, opp. ὁλότης (whole-ness, totality), Dam. Pr. 158, al., Simp. in Ph. 785.8; ἡ π. ἡ νοητή Procl. in Ti. 1.426, cf. ib. 390.

Saved

Recent